Társadalombiztosítás

A foglalkoztatót terhelő TB-járulék

Szociális hozzájárulási adó:  27%

Ez a korábbi munkáltatói TB (27%) új neve. (Hivatalosan úgy szólt: Nyugdíjbiztosítási alap 24% + Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 3%)

Alapja:

A bruttó bér.

Egyéni vagy társas vállalkozó esetén az alap 112,5%-a.

Kedvezmény:

Ha a munkáltató vállalja, hogy az alkalmazásában álló munkavállalói részére az adóváltozások kedvezőtlen hatását ellensúlyozandó bért emel oly mértékben, hogy a munkavállaló nettó bére ne süllyedjen a 2011. évi nettó bér alá, akkor a szociális hozzájárulásra kedvezményt lehet érvényesíteni.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében érvényesíthető kedvezmények leírásához ide kattints!

A biztosítottól (alkalmazott, vállalkozó) levonandó járulékok:

A járulék összetevői:

– Nyugdíjjárulék:   10%
– Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: 8,5%, ebből:természetbeni

a) egészségbiztosítási járulék:   4%
b) pénzbeli egészségbiztosítási járulék:   3%
c) munkaerő-piaci járulék:   1,5%

Egyéni és társas vállalkozók esetén a minimálbér 150%-a az alapja. (177.000.-Ft)
 

Nyugdíjjárulék:

10% nem változott, viszont a korábbi tervekkel ellentétben a megmaradt magánnyugdíjpénztár tagok továbbra sem tagdíjat fizetnek a magánszámlájukra, hanem az állam felé a nyugdíjjárulékot, így újra szereznek még szolgálati időt.

Egészségügyi hozzájárulás (EHO):

A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnt már, a százalékos viszont nem!

A kifizetőt terhelő EHO:

27% a juttatás 119%-os alapjára

Kifizetőt terhelő EHO = Juttatás * 1,19 * 0,27

A kifizetőt terhelő EHO esetei:

2014-ben 27%-os és 14%-os eho terheli a cafeteria elemeket.

Osztalékalapra fizetendő 14% EHO magánszemély esetében.

  • A magánszemélyt terhelő EHO esetei:
  • osztalékadó alapját (osztalékadó SZJA 16%)
  • vállalkozásból kivont jövedelem
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • árfolyam nyereségből származó jövedelem
  • ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, abban az esetben, ha az éves adóköteles jövedelem nagyobb, mint 1 millió Ft.

Magánszemélyek esetében a maximális EHO fizetési határ éves értéke: 450.000.-Ft, melybe az EHO-n kívül beleszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4% természetbeni és 3 % pénzbeli levont egészségbiztosítási járulék), az EKHO-n belül levont 1,6% egészségbiztosítási járulék, és az egészségügyi szolgáltatási járulék is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Fizetésére kötelezett az a magánszemély, akinek valamilyen oknál fogva nincsen biztosítási jogviszonya.

Fizetésére kötelezett még a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozó (nyugdíjas – öregségi vagy a nők 40 éves munkaviszonya alapján nyugdíjba vonult) – bevallása a 1408-as bevalláson cég esetén, az év végi 1353-mas bevalláson pedig egyéni vállalkozó esetén történik.

Fizetendő: tárgyhónapot követően 12-én.

2014-ban 6.810.- vagy napi 227.-Ft/nap

Nyugdíjas vállalkozó (egyéni és társas)

2012-től az minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak, aki nyugdíjat kap és:

  • elérte a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt
  • a nők 40 éves munkaviszonyára tekintettel ment nyugdíjba

Minden más nyugdíj (szerű) ellátás a továbbiakban nem jogosít kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá válásra.

Ennek következtében havonta fizetendő a főállású vállalkozókra vonatkozó TB és adó.

A kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni és társas vállalkozó 2014-ben havi 6.810.-Ft egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

Rehabilitációs hozzájárulás:

Ha az átlagos statisztikai létszám eléri a 25 főt, akkor 1 fő megváltozott (csökkent) munkaképességűt kell foglalkoztatnia a cégnek. (5%-a legyen rokkant a munkavállalóknak). Amennyiben ennek a feltételnek a cég nem felel meg, úgy rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett (a létszám határa 20 fő, ebbe nem kell beleszámítani a közhasznú munkásokat, alkalmi (egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott) munkavállalókat.

Rokkant az e törvény szerint, aki minimum 50%-ban egészségkárosodott az OEP, vagy az NRSZH (OSZI) szakvéleménye alapján.

2011-től 40%-ban rokkant.

A foglalkoztatott csökkent munkaképességű munkavállaló munkaideje minimum 4 óra.

Rehabilitációs járulék összege = 964.500 Ft/fő/év

A 25 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégnek nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie.

22-23 főnél már gondolkodjunk el rajta, hogy elkerüljük a rehabilitációs járulékot!

Ha már 22-23 főt alkalmaz a vállalkozás, akkor érdemes megnézni, hogy van-e olyan feladatkör, amit pl. egy csökkent munkaképességű dolgozó 4 órában el tudna látni. És érdemes alkalmazni, így elkerülve ezt az évi 1 millió Ft-os költséget.

Betegszabadság vagy táppénz?

Betegszabadság:

A keresőképtelenség első 15 munkanapját a munkáltató fizeti. Ez a bér 70%-a.

A 15 nap az egy éves keret, tehát ha valaki már év elején ezt felhasználta, akkor a következő betegségnél már rögtön táppénzt fog kapni.

Táppénz:

A táppénz maximális időtartama 1 év.

Gyermek ápolására 12 éves koráig vagy üzemi baleset esetén nincsen betegszabadság, ott az első naptól a táppénz jár.

Az a munkáltató, amely egyben kifizetőhely is, az maga utalja ezt az ellátást, amelyik nem kifizetőhely (TB kifizető hely a 100 főt meghaladóan alkalmazó cég), az a táppénz igénylést a területileg illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál tudja a munkavállaló számára igényelni.

Ami a táppénzhez szükséges:

Foglalkoztatói igazolás és Táppénz pótlap

 

Fentiek az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványok, melyeket az ABEV általános nyomtatványkitöltővel lehet kitölteni és beküldeni postán vagy előzetes regisztráció után elektronikus úton is.

Ha a jelen munkáltatónál 2 évnél régebben dolgozik a munkavállaló, akkor csak a táppénzes orvosi igazolásokat kell csatolni. Amennyiben két éven belül más munkáltatója is volt a biztosítottnak, úgy az előző munkáltató(k)tól kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” nyomtatványt is csatolni kell, a TB kiskönyvvel együtt az orvosi igazolásokon kívül. Mindezeket eredetiben kell megküldeni. Az igazolást és a TB kiskönyvet az OEP visszapostázza.

Gyakorlati tanács:

Mindig legyen másolat!

A fenti dokumentumokról mindig érdemes másolatokat készíteni, ha esetleg a beküldött példányok a hivatalban köddé válnának, akkor legyen másolat róla, ami pótlólag beadható.

A táppénz összege:

2 év folyamatos munkaviszony esetén, és otthoni tartózkodással: 60%, amelynek az alapja az előző évi kereset

kórházi ápolás esetén ez 50%.

Ha nincs meg a 2 éves biztosítási jogviszony, akkor szintén 50% a táppénz mértéke.

Magasabb keresetűeknél lép életbe a napi maximum, melynek összege  jelenleg 6.766.-Ft/naptári nap.

Passzív táppénz: MEGSZŰNT 2011. ÉV KÖZBEN!