SZJA bevallások

beküldési határideje 2012.05.21-én hétfőn éjfélkor lejár!

Online még az utolsó napon is tudunk segíteni!

Az adóbevalláshoz szükséges igazolásokat erre az e-mail címre lehet elküldeni:

adobevallas@adobevallas-konyveles.hu

Pdf formátumban, nyomtatható formában, e-mailben küldjük vissza, és már csupán a postázást kell intézni.

További részletekért ide kattints!

Lassan érkeznek a NAV-tól a levelek azoknak, akik a hivatalt bízták meg adóbevallásuk elkészítésével. Mivel ez egy “egyszerű” eljárás, így most levélben kapják meg az elkészült bevallást, amit az ADÓZÓ köteles leellenőrizni, hogy helyes-e!

Mert ugye neki megvannak az igazolásai a kifizetőktől, így ez az ő feladata. 

Érdemes átnézni, mert ha véletlenül a bevallásban valamilyen a kifizető által nyújtott kedvezmény nem szerepel, és az adózó sem veszi észre, akkor azt már el is bukta.

Május 20-ig kell visszaküldeni a bevallást.

Ha javítandó adat van benne, azt ott kell azon a nyomtatványon kijavítani és a javított bevallást elküldeni.
Ha a bevallás szerint fizetendő adó keletkezett, azt is május 20-ig (hétvége miatt 21-ig) kell megfizetni az adóhatóságnak.
Ha visszajáró adó lenne, akkor minél hamarabb érdemes visszaküldeni az elkészült bevallást, mert 30 nap a kiutalási határidő, így egy hónapot mindenképpen még várni kell a pénzre.
(Ezzel szemben, aki már februárban saját maga elkészítette, vagy könyvelő/adótanácsadó szakemberrel elkészíttette az adóbevallását, az már el is költötte azóta a visszajáró összeget…)

Ha véletlenül nem lenne az adózó felkészülve, hogy az adóhatóság munkáját leellenőrizze, akkor forduljon bátran szakemberhez!

Hozzánk fordulva online tudjuk ellenőrizni a NAV által elkészített adóbevallás helyességét, ehhez nem kell mást tenni, mint elküldeni e-mailben a NAV által készített bevallást, és az igazolásokat a következő e-mail címre: adobevallas@adobevallas-konyveles.hu

Az ellenőrzési szolgáltatás ára: 2.000.-Ft/db

További kérdésekre is szívesen válaszolunk!

Tel: 06-30-5300621

Új Cég alapításakor 2012-ben sok változás lépett hatályba.

Nézzük ezeket sorban:   

1.  A cégnevek

nem lehetnek megtévesztően hasonlóak a közhatalmi és közigazgatási szervek nevéhez, még a rövidített cégnév sem.

pl. NAV – Nemzeti Adó és Vámhivatal miatt a NAV Tanácsadó KFT, aminek rövidítése NAV Kft lenne jó eséllyel nem fogják bejegyezni.

Ha valamely már működő cég ennek a feltételnek nem felel meg, akkor 2013. február 1-ig módosítania kell a nevét!

2.  Székhely, telephely

Igazolni kell, hogy milyen jogcímen kerül használatra: saját, bérelt, használatra átadott stb. Ezt eddig nem kellett csatolt dokumentumban igazolni, de egy esetleges cégbíróságot is érintő módosítás esetén, de legkésőbb 2013. február 1-ig pótolni kell.

3. Személyazonosság igazolása

Az ügyvéd köteles az adatokat ellenőrizni, ehhez a központi elektronikus adatbázisból tud lekérni adatokat. Ennek is díja van! A cégbejegyzéskor bővül a tulajdonosok és ügyvezetők nyilvántartott adatainak köre: a születési név, anyja neve, születési idő adatokkal. Legkésőbb 2013. február 1-jéig ezeket be kell jelenteni, ha addig más miatt nem változik semmi a cégben.

4. Tevékenységek

Ismét kötelező a TEÁOR számok használata és kötelező a cég főtevékenysége mellett a melléktevékenységek felsorolása is cégalapításkor. Viszont utána, már elég a NAV-hoz bejelenteni az új tevékenységeket vagy változást, mert a NAV küldi át elektronikus úton a Cégbíróságnak a változást! Ha a cég tevékenységi köreiben nem történik változás, akkor a már meglévő korábbi adatokat a 2012.12.31-i állapot szerint a NAV 2013.01.31-ig átadja a Cégbíróságnak.

5. Illeték és költségtérítés nélkül bejelenthető adatok

• székhely, telephely, fióktelep használati jogcíme

• tagok, ügyvezetők személyes adatai

6. Illetékváltozások 2012. március 1-jétől

Egyszerűsített cégeljárásban alakulás 15.000.-Ft helyett:

• ZRT, KFT esetében: 50.000.-Ft

• BT, KKT esetében: 25.000.-Ft

• Egyéni cég esetében: 15.000.-Ft

7. Adóregisztrációs eljárás

2012. január 1-jétől a NAV adóregisztrációs eljárást folytat le kockázatelemzés alapján.

Az új cég alakulása után, vagy akár változásbejegyzés után a NAV kérdőívvel újra kockázatelemzést végezhet.

Ezen kérdőíven lényegében a valós tevékenységre, feltételekre kíváncsiak, mint pl.

• megkezdődött-e már a tevékenység,

• hol kezdte meg (székhelyen, telephelyen),

• ki a könyvelő,

• hány foglalkoztatott van,

• mekkora a pénzkészlet,

• vannak-e már kötelezettségek, követelések, előlegek,

• milyen források állnak rendelkezésre a tevékenység megkezdéséhez,

• a székhelyen milyen területi arányban van iroda, lakás, raktár stb.

Mindenképpen kötelező visszaküldeni, mert ennek elmulasztása esetén azonnal törlik a cég adószámát!

8. Cégnél tulajdonos váltás

A NAV megakadályozhatja a cég tulajdonos váltását, ha annak 15 millió Ft-nál magasabb köztartozása van, így a cégbíróságot értesíti, hogy nem jegyezheti be a változást. Kirendelhet kötelezően könyvvizsgálót a céghez, hogy hitelesített vagyonmérleg készüljön.

9. Közzététel

Ha a Cég a kötelező beszámolóját nem teszi közzé, akkor a Cégbíróság jogosult a céget a határidőt követően 20 nap múlva jogerős határozattal megszüntetni, melyről a NAV-ot is értesíti. Ez pedig a kényszertörlési eljárás, melynek illetéke 50.000.-Ft.

10. Egyéni cégek

Lényeges változás, hogy korlátolt felelősséggel 2012-től már nem alakulhat egyéni cég, a meglévők pedig 2013. február 1-jéig kötelesek az alapító okiratukat megváltoztatni, vagy gazdasági társasággá alakulni (pl. KFT-vé alakulás). Jó hír, hogy a kötelező változásokat illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet megtenni!

Lehet, hogy a Te meglévő vagy éppen alakuló cégedet is érinti a változás?

Keress minket és segítünk!

Megbízható, jó hírű és kiváló minőségi szolgáltatást nyújtó ügyvédet is tudunk ajánlani, akivel semmilyen problémád nem adódhat.

Kapcsolatfelvételhez ide kattints!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

A nyuszi ajándékai itt letölthetőek:

KÉREM A NYUSZI AJÁNDÉKÁT!

Bt, amely beltagjának  korlátolt a felelőssége?

 A BT-ben a beltag felelőssége korlátlan, a kültagé korlátozott, csak a bevitt vagyon erejéig felel. (Ez utóbbi alól kivétel, ha a neve szerepel a cég nevében, mert akkor korlátlanul!).

 Pl. Kovács BT-ben, Kovács János, és Kovács Jánosné (utóbbi a kültag) szintén korlátlanul felelnek.

Erre az első jó megoldás, hogy nem adunk a cégnek saját családi nevet, bármilyen vonzó is.

 Ha erre a névválasztásra figyelünk, akkor már csupán a beltag felelőssége a kérdés.

 Ugye milyen jó lenne, ha a BT-ben a beltag korlátlan felelőssége megszűnne?

 Erre van megoldás!

 Lássunk egy két tagú családi vállalkozást:

 Beltag: Kovács János

Kültag: Kovács Jánosné

 A cég: Kovács és társa BT.

 Ebben a szerencsétlen esetben, még a kültag is mindenért felel.

 Kovácsék úgy döntenek, hogy ebből elegük van, félnek, mert kevés a megrendelés, és nem megy úgy a cég, mint 10 éve.

 Az első út az ügyvédhez vezessen:

 Ott alapítsanak egy KFT-t, akár egyszemélyest is. (Ezt pl. megalapítja Kovács János, neve legyen bármi, ami nem Kovács és nem János).

Majd a bejegyzést követően, az új KFT adás-vételi szerződéssel megvásárolja Kovács János beltag üzletrészét a BT-ben, majd ugyanezen taggyűlésen döntenek arról, hogy a cég neve a továbbiakban Guszti Képkeretező Bt lesz. (Guszti sehol a családban)

 Innentől a beltag továbbra is korlátlanul felel a BT minden ügyletéért, de ez a beltag egy KFT.  A KFT tulajdonosa (Kovács János), viszont csak a KFT-be bevitt vagyonért (jegyzett tőke erejéig) vállalja a felelősséget.

A kültagnak, mivel a neve már nem szerepel a cégben, szintén megszűnik a korlátlan felelőssége.

 Viszont két szabály, ami mindenképpen érdekes és fontos:

 A BT-ben a korábbi ügyletekért még 5 évig (elévülési időn belül) a korábbi tagok teljes felelősséggel tartoznak.

 A korlátolt felelősség nem vonatkozik az ügyvezetőre/tagra akkor, ha az előrelátható gondosságot mellőzve, nem a hitelezők érdekeinek védelmében jár el a cég ügyeiben. Konkrétan ez azt jelenti, ha bajban van a cég, akkor kimenti a vagyont vagy nem tesz meg minden tőle telhetőt a cég fizetőképességének helyreállítására. Ha mindent megtett (és semmilyen törvénytelent nem követett el), akkor a felelőssége csak a bevitt vagyon erejéig terjed.

Tudtad, hogy vannak olyan jövedelmek, amelyek annyira adómentesek, hogy bevallani sem kell őket?

Ha csak ilyen típusú jövedelmed van, akkor még adóbevallást sem kell készítened!

Itt a lista:

• kistermelőként egyszerűsített bevallást teszel, akkor szja bevallást már nem kell tenned

• ingatlan eladásából származó bevételed, ha nem lesz belőle jövedelmed (ha a költséged több, mint a bevétel, akkor be sem kell vallani! pl. ha voltál olyan szerencsétlen, hogy kevesebbért sikerült csak megszabadulni az ingatlantól, mint amennyiért vetted)

• ingóság értékesítéséből származó jövedelem, ha 200.000.-Ft alatt van, vagy a bevétel 600.000.-Ft alatti (itt is fontos: a jövedelem=bevétel – költség)

• ha a kifizető kötelezett az adó megfizetésére: ilyenek pl. a cafeteria keretében kapott juttatások (bérlet, étkezési utalvány stb)

• kamatjövedelem, ha abból a kifizető az adót levonta pl. a bank levonja a kamatadót, így azt már nem kell bevallani

• ha olyan nemzetközi jövedelmed van, ami nemzetközi szerződés alapján nem adóztatható

• ha más törvény alapján nem kell bevallani (ez a legjobb szabály, bármire rá lehet húzni, bármilyen új törvénnyel lehet adómentessé tenni egy bevételt!)

Ha mégis lenne ezen kívül olyan jövedelmed, amiről köteles vagy adóbevallást készíteni, akkor ne feledd a határidő: 2012. május 20! 

Apró segítség, hogy ez ebben az évben vasárnapra esik, így feladhatod az adóbevallásodat az utolsó pillanatban 21-én hétfőn is.

Szólj, ha bajban vagy a kitöltéssel, mi segítünk, csak kattints ide!

Egyéni vállalkozóknál merül fel a kérdés folyamatosan:

Nyissak-e külön bankszámlát a vállalkozásnak?

IGEN!

El kell különíteni a vállalkozói és a magán zsebet!

Alanyi mentes egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy nem nyit vállalkozói bankszámlát (van főállása, nem kell TB-t utalnia stb).

Viszont: amint átutalással kap bevételt felmerül a kérdés a magán számlája kapcsán: ez kp kivétel a bankból, vagy vállalkozói kivét?

Mi a különbség?

KP kivétel a bankból: felveszi a vállalkozó a pénzt, hogy utána a vállalkozása költségeit abból fedezze pl. árut vásárol, szolgáltatást fizet.

Vállalkozói kivét: magáncélra használja, él belőle.

No ez utóbbi adóköteles! Olyan, mintha bért fizetne magának.

Ha nincs elkülönítve a vállalkozói és magán számla, akkor itt egy ellenőrzés során az Apeh nagyon könnyen tehet olyan megállapítást, hogy ezt magáncélra vette fel.

Bonyolódik a helyzet, ha a főállásból származó jövedelem is ugyanerre a számlára érkezik, esetleg a házastársé is.

Nagyon fontos, hogy tiszta és egyértelmű legyen a vállalkozói „zsebünk” és a magán zsebünk különbözősége.

A különböző bankok kisvállalkozásoknak már 3-600Ft/hónap díj körül is nyitnak vezetnek számlát, így ez talán nem indok arra, hogy egy esetleges ellenőrzésnél komoly bírságot, adóhiányt kelljen megmagyarázni.

Ha vásárol a vállalkozó, akkor mindenképpen el kell különíteni, amit saját használatra és amit a vállalkozásához vesz.

Pl. Elmegy az X nagykereskedésbe és vásárol. A magán vásárlását mindenképpen külön kell számláztatni a vállalkozóitól. Az nagyon rossz megoldás, hogy egy számlára rá mindent, majd a könyvelő kiválogatja. Ki tudja válogatni, de a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségeket vagy le kell adózni (mint jövedelem), vagy meg kell téríteni (bevétel számlát kell róla kiállítani!) a vállalkozásnak.

Praktikusan: a bevásárló kocsiból elválasztva kell kipakolni és külön számláztatni, így elkerülhető bármilyen félreértés.

Ugye milyen egyszerű?

Online értékesítesz?

Gondolod, hogy hozzád nem jöhet a NAV próbavásárlásra?

 Nagy tévedés!

 Jöhet bizony, főleg 2012-től!

 Az online vállalkozásoknál, főleg webáruházaknál a próbavásárlás a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy, mint hatósági tanú jelenlétében is megkezdődhet.

Az adóellenőr a megrendelt termékhez mellékelt bizonylat hiányában jogosult a csomagolást megbontani, és megvizsgálni, hogy az eladó a bizonylatot a csomagoláson belül helyezte-e el. Az adóhatóság az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az adózónak kézbesíti.

 Tehát vigyázz, hiszen nem tudhatod ki rendelt Tőled!

 Még véletlenül se felejtsd ki a számlát a csomagból!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elszámolható költségként: erre a legjobb ökölszabály: mindaz, ami a vállalkozás működésének érdekében felmerül költség. Tehát ez tevékenységenként változó!

 Példaként a felsorolás, nem a törvény szövege, a napi gyakorlat:

 - anyag jellegű költségek

- szolgáltatások költségei

- hatósági díjak

- munkáltatói TB járulékok,  adók (nem a levontak!)

- tagdíjak

- biztosítási díjak

- értékcsökkenési leírás

 Egyéni vállalkozóknál gyakran felmerül, hogy a rezsi költségek (székhely) hogy számolható el. Alapszabály itt is: a tevékenység arányában számolható el. És mi az arány? A legjobb, és leginkább bizonyítható, hogy mekkora hányadát használja az egyéni vállalkozó a ház, lakás alapterületének. Ha pl. van egy 100m2-es ház aminek az egyik kisszobája az irodaként funkcionál, és az kb 10m2, akkor pl. a fűtés, világítás költségeinek 10%-a minden gond nélkül költségként elszámolható.

Ha cég szeretné a székhely rezsijét elszámolni, és az a vállalkozás tulajdonosának nevére szóló számla, azt nem teheti meg ilyen egyszerűen. Hiszen a vállalkozás, cég, csak a cégnévre szóló számlát tudja elszámolni. Ekkor megoldás lehet, hogy akinek a nevére jön a számla, az használati szerződést köt a céggel (olyan, mint az ingatlan bérbeadás, de bérleti díjat nem kér) és ennek alapján minden hónapban a cégnek továbbszámlázza, vagy számviteli bizonylaton átveszi a cégtől az arányos energia költségre a kiszámított összeget. Ez a magánszemélynek, ha nincs adószáma, akkor az összevont bevételének része lesz, ugyanakkor az ehhez tartozó költség ebből levonható (márpedig a költség maga a villanyszámla), így nem fog adózni.

Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a szolgáltatásokról, melyek a 200eFt-ot meghaladják (folyamatos szolgáltatásnál ez éves szinten összeadódik) mindenképpen legyen vállalkozói/megbízási szerződés a partnerek között, és ha olyan a szolgáltatás jellege, akkor a számlához csatolt teljesítés igazolás is fontos.

Ha a bevételünk olyan szolgáltatásból, termék értékesítésből származik, ahol igénybe veszünk más szolgáltatót, akkor érdemes ezt a számlán külön sorban feltüntetni: “A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, mert ebben az esetben ez a költség nem szolgáltatási költség lesz, hanem közvetített szolgáltatás, mely a sima szolgáltatásokkal ellentétben csökkenti az iparűzési adó alapját.

Ha tárgyi eszközt vásárolunk, akkor fontos tudni, hogy a hatályos adótörvény szerint a 100.000.-Ft alatti (nettó beszerzési ár) tárgyi eszközök költségként azonnal elszámolhatóak, míg az ennél magasabb beszerzési áron vásárolt eszközök csak több év alatt (3-5-7 év) jelennek meg költségként a vállalkozásunkban. Pl. ha pl. új számítógépet vásárolunk akciósan nettó 80.000.-Ft-ért, akkor az azonnal a cég költségei közé kerül. Ha viszont ugyanezen termék (számítógép) 300.000.-Ft-ba kerül, akkor 3 év alatt tudjuk csak költségként leírni/elszámolni az értékcsökkenési leírást.

Kivételes eset, ha pl. exportál a cégünk, és a szállítást is mi fizetjük. Ekkor kiszámlázzuk az árut, mely árbevételt jelent vállalkozásunknak. Ennek költség oldala, az eladott áru beszerzési értéke. Ugyanígy költség a fuvar. Ennek a fuvarnak, a magyar határon kívüli része viszont csökkenti az árbevételünket (így az iparűzési adó alapját is!). pl. exportálunk árut Németországba, ekkor a fuvar költség két részből áll: egy belföldi és egy külföldi szakaszból. A belföldi szakasz az anyag jellegű szolgáltatás, a külföldi viszont az árbevételt csökkentő tétel

Még rengeteg felmerülő “költség vagy nem költség?” kérdés lehetséges… (írunk még róla )

Érdemes tehát odafigyelni a költségeinkre és azok elszámolására. Ebben a cég könyvelője szakszerű útmutatást tud adni! Ha mégis kérdésed merülne fel, akkor kattints ide és segítünk!

A helyi adókat 2012-es évi I. félévre 2012.03.15-ig kell megfizetni. (Az ünnep és a naptár miatt, ez most tolódik 19-ére).

Mit fizetünk?

1. Helyi iparűzési adó

2. Gépjárműadó (lánykori nevén: súlyadó)

3. Kommunális adó

4. Építményadó

Mennyit fizetünk?

A helyi önkormányzatok küldik ki a határozatot, amiben ez szerepel.

Az iparűzési adóról már 2011. szeptemberében kiküldték, de a lelkesebbek idén is kipostázták.

Az iparűzési adó előleg a 2010. évi év végi bevallás adatai alapján került meghatározásra, a 2012. II. félévi pedig majd a májusban benyújtandó 2011. évi éves bevallás alapján kerül meghatározásra.

Az iparűzési adóra 2x fizetünk egy évben előleget, december 20-ig, amely  vállalkozások az előző évben elérték a 100 millióFt-os árbevételt, azok az éves adó összegére kiegészítik (feltöltik) az adójukat. Akik nem, azok a két előleg, és a tényleges fizetendő adó közöttik különbséggel következő év május 31-ig számolnak el. (ha jelentős az árbevétel csökkenés, és nehéz helyzetben van a vállalkozás, akkor az előlegfizetési határidő előtt kérelemben lehet kérni az előleg összegének csökkentését, de ehhez minimum egy főkönyvi kivonatot – aktuálisat – csatolni kell, amiből tisztán látszik a vállalkozás megváltozott helyzete.)

További segítségért vedd fel a kapcsolatot a könyvelőddel, vagy ha gubanc van ez ügyben, akkor mi is szívesen segítünk.

Kapcsolati elérhetőségünkért kérlek kattints ide!