Tanácsadó?

– Szia! Egyéni vállalkozást kell nyitnom! Kellene nekem TEÁOR szám!
– Szia! A kell és a szeretnél között elég jelentős a különbség. Nem a szőrszálát hasogatom, de ÖVJT szám lesz amire gondolsz, picit nagyobb a részletessége, mint a TEÁOR-nak. De ugyanaz. Milyen tevékenységed lesz?
– Eladó leszek!
– Szóval kereskedő? Boltot nyitsz
– Nem! Eladó leszek egy boltban.
– Aha… és mindezt vállalkozóként? Bérled a boltot?
– Nem! A főnök felvesz, és azt mondta, hogy a fizetésemet úgy utalja, hogy adok neki számlát.
– Milyen bolt ez?
– Pékség!
– Aha! Szóval állsz a pult mögött, kérek tőled egy kiló kenyeret, a vállalkozóé az áru, a pénztárgép, a bolt, és minden, Te meg nem alkalmazott vagy, hanem arra vállalkozol, hogy levedd a polcról, beletedd szatyorba, átvedd a pénzt, becsápold az összeget a pénztárgépbe, és elköszönj?
– Elég pontosan körülírtad!
– Ebből akkora bukta lesz, hogy évekig sztoriznak majd róla a munkaügyi és Nav-os ellenőrök!
– De miért? Adok számlát! Leadózom!
– Aha, csak ez színlelt munkaviszony, és a körülmények okán szépen át is minősíti az ellenőr, majd kivágja a bírságot… öröm lesz fizetnetek…
– De nem az eladóságról adok ám számlát!
– Nem-e? Hát miről? 😀
– Tanácsadásról!
– És milyen tanácsod adsz nekem, aki ott töprengek azon, hogy 4 vagy 5 db zsemlét vegyek-e?
– Például tudom ajánlani a teljes kiőrlésű zsemlét, az sokkal egészségesebb!
– El kell keserítselek, nekem nem számít! Pont annyi szénhidrát van benne, mint a sima fehérben, azt sem eszem, csak a családnak hordom haza. Ettől ez még nem tanácsadás, hanem klasszikus eladói alkalmazotti munka.
– Akkor nem csinálod meg nekem az egyéni válallkozást?
– Rajtam nem fog múlni, elmondtam mit NE csinálj, de ha fejjel akarsz a falnak rohanni, akkor máris indulhatsz. Ügyfélkapud van?
– Az van! De tudod mit? Inkább még 1x rákérdezek a főnöknél, hogy muszáj-e a számla.
– Mégiscsak volt értelme, hogy felhívtál! J Üdvözletem küldöm a „főnök”-nek! 😀