Költségként elszámolhatom?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elszámolható költségként: erre a legjobb ökölszabály: mindaz, ami a vállalkozás működésének érdekében felmerül költség. Tehát ez tevékenységenként változó!

 Példaként a felsorolás, nem a törvény szövege, a napi gyakorlat:

– anyag jellegű költségek

– szolgáltatások költségei

– hatósági díjak

– munkáltatói TB járulékok,  adók (nem a levontak!)

– tagdíjak

– biztosítási díjak

– értékcsökkenési leírás

 Egyéni vállalkozóknál gyakran felmerül, hogy a rezsi költségek (székhely) hogy számolható el. Alapszabály itt is: a tevékenység arányában számolható el. És mi az arány? A legjobb, és leginkább bizonyítható, hogy mekkora hányadát használja az egyéni vállalkozó a ház, lakás alapterületének. Ha pl. van egy 100m2-es ház aminek az egyik kisszobája az irodaként funkcionál, és az kb 10m2, akkor pl. a fűtés, világítás költségeinek 10%-a minden gond nélkül költségként elszámolható.

Ha cég szeretné a székhely rezsijét elszámolni, és az a vállalkozás tulajdonosának nevére szóló számla, azt nem teheti meg ilyen egyszerűen. Hiszen a vállalkozás, cég, csak a cégnévre szóló számlát tudja elszámolni. Ekkor megoldás lehet, hogy akinek a nevére jön a számla, az használati szerződést köt a céggel (olyan, mint az ingatlan bérbeadás, de bérleti díjat nem kér) és ennek alapján minden hónapban a cégnek továbbszámlázza, vagy számviteli bizonylaton átveszi a cégtől az arányos energia költségre a kiszámított összeget. Ez a magánszemélynek, ha nincs adószáma, akkor az összevont bevételének része lesz, ugyanakkor az ehhez tartozó költség ebből levonható (márpedig a költség maga a villanyszámla), így nem fog adózni.

Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a szolgáltatásokról, melyek a 200eFt-ot meghaladják (folyamatos szolgáltatásnál ez éves szinten összeadódik) mindenképpen legyen vállalkozói/megbízási szerződés a partnerek között, és ha olyan a szolgáltatás jellege, akkor a számlához csatolt teljesítés igazolás is fontos.

Ha a bevételünk olyan szolgáltatásból, termék értékesítésből származik, ahol igénybe veszünk más szolgáltatót, akkor érdemes ezt a számlán külön sorban feltüntetni: “A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, mert ebben az esetben ez a költség nem szolgáltatási költség lesz, hanem közvetített szolgáltatás, mely a sima szolgáltatásokkal ellentétben csökkenti az iparűzési adó alapját.

Ha tárgyi eszközt vásárolunk, akkor fontos tudni, hogy a hatályos adótörvény szerint a 200.000.-Ft alatti (nettó beszerzési ár) tárgyi eszközök költségként azonnal elszámolhatóak, míg az ennél magasabb beszerzési áron vásárolt eszközök csak több év alatt (3-5-7 év) jelennek meg költségként a vállalkozásunkban. Pl. ha pl. új számítógépet vásárolunk akciósan nettó 80.000.-Ft-ért, akkor az azonnal a cég költségei közé kerül. Ha viszont ugyanezen termék (számítógép) 300.000.-Ft-ba kerül, akkor 3 év alatt tudjuk csak költségként leírni/elszámolni az értékcsökkenési leírást.

Kivételes eset, ha pl. exportál a cégünk, és a szállítást is mi fizetjük. Ekkor kiszámlázzuk az árut, mely árbevételt jelent vállalkozásunknak. Ennek költség oldala, az eladott áru beszerzési értéke.

Még rengeteg felmerülő “költség vagy nem költség?” kérdés lehetséges…

Érdemes tehát odafigyelni a költségeinkre és azok elszámolására. Ebben a cég könyvelője szakszerű útmutatást tud adni! Ha mégis kérdésed merülne fel, akkor kattints ide és segítünk!