Kifizette

– Mi a terved ezzel a vevővel? 8 hónapja itt lóg kiegyenlítetlenül a számlája a könyvelésben.
– 3 hete már rendeztük, csak szerintem elfelejtettem szólni!
– El. Kifizette? Nem látom a bankkivonatokon…
– Nem tud utalni, inkasszó van a számláján!
– Akkor készpénzben adta oda? 2 millió Ft a számla! 1,5 millió Ft a készpénzes felső összeghatár! Ugye nem????
– Nem! Hát nem volt egy vasa sem! Megoldottuk másképp, tulajdonképpen még jól is jártam!
– Na mesélj!
– Van egy dobozos járgánya, tök jó áron vette még tavaly. Én is meg akartam venni, de rámígért, és elvitte az orrom elől. Most meg mondtam neki, hogy átveszem tőle a kocsit, és akkor azzal letudja a tartozását. Hát nem volt boldog, de írtunk egy adás-vételit, és már át is írattam! Majd látod a könyvelési anyagban…
– Pöpec. És a számlát pont tartozás értékéről írtátok? Kompenzálás fizetési móddal?
– Nem írtunk számlát, van adás-vételi.
– Oké, küldd át! Megnézem.

– Ezen a szerződésen NINCS ár!
– Mert nem kötelező beírni, az okmányiroda nem kéri az átíráshoz.
– Értem. Akkor már csupán azt áruld el, ha a szerződésben nincs ár, számla sincs, akkor vajon milyen értéken fog a cégedben szerepelni ez a csodaverda?
– Hát a tartozás értéke jó lesz?
– Tökéletes! Na most szépen kiegészítitek ezt a szerződést egy jegyzőkönyvvel, amiben leírjátok mennyi az annyi. Majd a partner cég ad egy számlát, amit meg jól lekönyvelünk. Mivel teherautó, ezért az áfás lesz, így az bekerül a levonható áfák közé. A dátumra meg koncentráljatok erősen, hogy a teljesítés dátuma megegyezzel az adás-vételi szerződés dátumával. Ez utóbbit már ne babráljátok, ha átirattad, mert az már a hivatalos úton elindult a maga útján.
– Most ezt komolyan mondod? Örülök, hogy behajtottam a tartozást, most pitizzek még számláért is?
– Sőt, egy megállapodás is szülessen, lásd kompenzáció, amiben beleírjátok, hogy a céged melyik számlája van kiegyenlítve az autó számlájával.
– Megőrülök! Mondjuk több ilyen nem lesz! Csak készpénzért adok el ennek már bármit is, nem fog tartozni, én meg idegbajt kapni!
– Jó gondolat!