Ingatlan bérbeadás

– Elég volt, kibérelek egy lakást, és áttelepítem az irodát!
– 3 alkalmazottal megértem, hogy otthon már kényelmetlen.
– Végül is elférünk, csak a lakáson keresztül közlekedünk, és folyamatosan konfliktus van ebből itthon.
– Tök megértem. Mit találtál?
– Belvárosi lakás, jó helyen, első emelet, lift is van, két szoba, így végre nekem is jut egy külön, ha tárgyalni jön vevő.
– Jól hangzik.
– Bérleti szerződést megkötötted már?
– Holnap megyek, viszem a kauciót is.
– Cégtől vagy magánszemélytől bérled?
– Nem mindegy? Egyébként nem tudom, majd ott kiderül, egy nagyon kedves ingatlanos találta nekem ezt az irodának való kecót.
– Nem, mert ha cégtől bérled, akkor a bérleti díjról kapsz számlát, ami vagy áfát tartalmaz vagy nem.
– És ez mitől függ?
– Hogy mit választott a cég az ingatlan bérbeadásra. Ha áfásat, akkor levonhatod az áfát a bevallásban.
– Ez jól hangzik! És ha nem?
– Akkor nincs mit levonni.
– De akkor nekem drágább a bérleti díj úgy, nem?
– Jól számolsz, igen. Ezért kérdeztem. Magánszemélynél megint más.
– Az is lehet áfá-s?
– Elvileg igen, de nem szokott. Ott arra figyelj a megállapodásnál, hogy a te céged lesz a kifizető, és annak kell levonni az SZJA-t.
– Nem a bérbeadó fizet a NAV-nak.
– Nem, nyilatkozik, hogy milyen költségelszámolást választ, az alapján pedig belehajítjuk a bérszámfejtendő dolgozók közé a bérleti díjat, ami benne lakik a szerződésetekben, levonjuk az SZJA-t, és a nettót kapja meg. Utalhatod, vagy kézbe is adhatod, ez utóbbi esetben papírt írjatok róla, pl. kiadási pénztárbizonylatot, átvételi elismervényt.
– Az szép. Még jó, hogy beszélünk.
– A rezsit hogy fizeted majd? Átiratod az órákat?
– Átírassam?
– Akkor lesz levonható áfa, nemcsak költség.
– És ha a bérbeadó nevén marad?
– Akkor arról havonta elszámoltok, ha cég, és ad számlát, áfásan, akkor le tudod vonni az áfát, és úgy költség a nettó összeg. Ha magánszemély, akkor is elszámoltok, de az csak költség lesz. Viszont ha lakásként szerepel, és nem irodaként, nem vállalkozási tevékenységre, akkor a rezsicsökkentett áron kapod majd a fűtést, világítást, cégesen picit drágább.
– Felírtam mindent. Kell még valamit tudnom?
– Ez telephelyként működik majd, amit jó lenne a cégbíróságon is átfuttatni. Ehhez kell a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata.
– És ha nem adja?
– Akkor csak a NAV és az önkormányzat felé jelentjük be, de írjátok bele a szerződésbe, hogy nem adja a cégbírósági bejegyzéshez a hozzájárulását, mert a NAV szokta kérdezni.
– Melyik önkormányzathoz? Mert most ez egy pesti lakás.
– A fővárosihoz, és közben a saját kisvárosodban is bejelented változásbejelentőn, onnan fogják tudni, hogy év végén az iparűzési adót nem egészében kapják meg, hanem osztoznak rajta más várossal is.
– Nem fognak örülni…
– Oda fizetsz, ahol működsz. Ha két helyen, akkor kétfelé.
– És hova mennyit? Azt honnan fogom tudni?
– Tőlem. Kiszámoljuk, és megmondom. Egyébként vagy a személyi költség arányosan, tudod a bér meg a járulékai, vagy eszközarányosan, pl. hol milyen tárgyi eszközeid vannak, annak mennyi az elszámolt költsége. És ezt még lehet kombinálni is.
– Nem akarom tudni a részleteket, elég volt ez ennyi információnak… holnap remegő térdekkel megyek szerződni!
– Mit remegsz? Sokaknak sikerült már irodát bérelni, neked is menni fog!
– De ennyi mindent képtelenség megjegyezni!
– Nem is neked kell megjegyezni, csak tudj róla, hogy ez így működik.
– Igen, nálunk, nyakam tenném rá, hogy van más hely, ahol ez sokkal egyszerűbb…
– Sokat nem kockáztatsz… tuti van, csak azt nem Abszurdisztánnak hívják…