SZJA

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó alapelve, hogy minden magánszemély köteles az összes jövedelme után adózni.

Nézzük, hogy mi az, ami után adózunk:

 Adóköteles bevételek

A magánszemély jövedelemadójának tárgya a megszerzett jövedelem, melynek meghatározásakor mindig a bevételből kell kiindulni.

A magánszemély által az adóévben megszerzett bevétel az adóköteles bevétel.

Ide tartozik:

  • Ingó- és ingatlan vagyontárgy
  • Értékpapír
  • Szolgáltatás
  • Vagyoni értékű jog

Akkor minden bevétel adóköteles?

Nem!

Vannak olyan bevételek is, amelyek nem adókötelesek:

Hitelként, vagy kölcsönként, továbbá munkabérelőlegként kapott összeg

Pénzintézet által vállalkozási tevékenység indításához vagy folytatásához nyújtott hitel meg nem fizetett része akkor, ha a pénzintézet a hitel visszafizetésétől azért tekint el, mert a hitelnyújtás célja meghiúsult

Vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonáskor, ha erre korábban nem vett igénybe adóalap-csökkentő kedvezményt

Az SZJA számítása

Az adó mértéke 1994-től több sávra oszlott, az összevont jövedelem nagysága szerint, az új törvényi szabályozás szerint most egykulcsos.

Az adó mértéke 16%. (az összevont adóalapra és a külön adózó jövedelemre is!)

A személyi jövedelemadó alapja az adóköteles jövedelem.

 Alap * 16%      pénz

Az aktuális személyi jövedelemadó törvény mindig meghatározza, hogy éppen mi az, ami levonható akár az adóalapból, akár a számított adóból.

Mik tartoznak az összevont adóalapba, és mik a külön adózó jövedelmek?

 Összevont adóalapba tartozó jövedelmek:

  •  munkabér
  • kiküldetési díj
  • betegszabadságra és táppénzre járó juttatás
  • álláskeresési díj
  • jövedelem kivétek
  • a különböző megbízási- és tiszteletdíjak
  • hallgatói munkadíj
  • az önálló orvosi tevékenységből származó működési jog átruházásából származó jövedelem
  • 2011.01.01-től az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is kötelezően ide sorolja a törvény, abban az esetben, ha magánszemélyként és nem vállalkozóként történik a bérbeadás.

 Külön adózó  jövedelmek

  • ingó-, és ingatlan vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem                  tőkejövedelmek (pl. kamat)
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • osztalékjövedelem
  • nyereményből származó jövedelem

Mivel csökkenthetjük az adót?

Az előleg levonásakor figyelembe vehető a munkavállaló nyilatkozata alapján  a családi kedvezmény.

Családi adókedvezmény mértéke:   családi kedvezmény

 1-2 gyermek esetén:

– az adóalapot gyermekenként és havonta 62.500.-Ft-tal csökkenthetjük

(ez konkrétan 10.000.-Ft/hó/gyerek adókedvezményt jelent)

3 vagy több gyermek esetén:

– az adóalapot gyermekenként és havonta 206.500.-Ft-tal csökkenthetjük

(ez konkrétan 33.000.-Ft/hó/gyerek adókedvezményt jelent)

A családi kedvezmény a szülők között megosztható!

Erről lehet már év elején, közben is nyilatkozni a munkáltató felé, de lehet év végén is igénybe venni.

Magzat után a betöltött 91. nap után lehet már igénybe venni a kedvezményt.

Ökölszabály szerint: az után a gyermek után jár családi adókedvezmény, akire tekintettel családi pótlék is jár (vagy járna, de olyan jól megy, hogy nem veszik fel)

A családi kedvezményt nem csak alkalmazottként, hanem vállalkozóként is igénybe lehet venni!

Változás 2013. január 1-jétől:

Csak akkor vehető igénybe, ha a jövedelmének 75%-a belföldről származik.
Csak arra az időszakra vehető igénybe, amire máshol (külföldön) ugyanilyen kedvezményt nem vesz igénybe.

Családi kedvezmény megosztás nincs arra a hónapra, amelyre az egyedülállót megillető családi pótlék kerül felvételre.

Részletfizetés

Év végi adóbevallásnál az adózó automatikusan kérhet részletfizetést, ha a fizetendő SZJA a 150.000.-Ft-ot nem haladja meg. A részletfizetés 2-3-4-5-6 hónap lehet. Ez csak a határidőben benyújtott bevallás esetén érvényes. Az első részlet május 20-án esedékes, a többi egy-egy hónappal később. Ha az első részlet nem kerül megfizetésre, a részletfizetés nem engedélyezhető.

 Részletfizetés kérése nagyobb tartozás esetén

Nagyobb adótartozásra is lehet részletfizetést kérni a NAV által rendszeresített nyomtatványon. Kitölteni az Abev programjával lehet, ebben könyvelőd segítségedre lesz, ha nem, akkor keress meg minket, ehhez kattints a Kapcsolat szóra!

Ha már látszik, hogy nem tudja az adózó megfizetni az adót, akkor érdemes a bevallással együtt beküldeni, mert így csökken az esélye a végrehajtásnak (amikor inkasszót tesznek a bankszámlára leemelve onnan mindazt, ami akkor rajta található, és ezt 35 napig rajta is hagyják, tehát ezen idő alatt beérkező pl. munkabér is az Apeh (most már NAV) kezére kerül).

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye:

Havonta a minimálbér 5%-a (jelenleg a minimálbér 98.000.-Ft).

Ennek érvényesítéséhez orvosi igazolás szükséges.

Súlyos fogyatékosságnál nem csak a szellemi vagy mozgássérült jöhet számításba, bár sokan ezt hiszik.

  Cukorbetegek is kaphatják!   cukorbeteg

Sok cukorbeteg sem tudja, hogy jogosult rá. Pl. a II. típusú cukorbetegségben sokan szenvednek, ezek jelentős része már szövődményekkel jár. Ezen esetben már csupán az orvosi igazolás szükséges hozzá. Ezt is figyelembe lehet venni, már az SZJA előleg levonásánál, de év végén is.

Önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárba, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlára való befizetés adókedvezménye:

Önkéntes egészség és nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén 2012-ben érvényesíthető 20% SZJA kedvezmény az év végi adóbevallásban.

A visszafizetés a pénztárba történik közvetlenül. Ha mindkét jogon van lehetőség, akkor el kell dönteni, hogy melyik pénztárba kéri az adózó a visszautalást.

Ugyanez a 20%-os kedvezmény érvényesíthető a NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla) esetében is.

Ez a fajta visszatérítés, csak a befizetett adóból lehetséges. Tehát a minimálbéren bejelentett munkavállaló, akinek családi kedvezmény okán nincs év közben megfizetett adója, az ezt a kedvezményt nem tudja igénybe venni! Még akkor sem, ha év végéhez közeledve a legtöbb pénztár kiküldi az ilyenkor szokásos reklám anyagát, hogy fizessen be, mert majd vissza is igényelheti, és jól jár.

Magánszemélyeknek az adóbevallási határidő: május 20-a.

Ha még nem készíttetted el adóbevallásodat, akkor akár mi is tudunk ebben segítséget nyújtani!

Adóbevallás készítéséért kattints ide!

 

Ha a cég munkáltatói adóbevallást ad, akkor a visszaigényelt adó az augusztusban esedékes fizetéskor kerül elszámolásra.

Milyen esetben mikor praktikus beküldeni az SZJA bevallást?

Ha várhatóan visszaigényelhető adó van, akkor érdemes már februárban beküldeni a bevallást, mert 30 nap a kiutalási határidő.

Ha fizetendő adó van, akkor azt érdemes május 19-én beküldeni és megfizetni, mert a korábbi befizetés semmilyen előnnyel nem jár. (maximum nem költi el közben az adózó).

Egyéni vállalkozók adóbevallási határideje: február 25.

A havi adóelőlegekről – mint munkáltató – a tárgyhónapot követő hónap 12-ig a 1308-as bevalláson kell a cégnek az adóhivatal felé adatot szolgáltatnia.

Érdemes már belépéskor nyilatkoztatni a munkavállalókat

Kifizetőként és munkáltatóként már a belépéskor, szerződéskötéskor az adólevonásra vonatkozó nyilatkozatokat érdemes bekérni, így nem állhat fenn olyan helyzet, hogy a bevalláskor nem tudja a bérszámfejtő, hogy kitől mit kell levonnia.

Már nem kell dönteni a szülőknek a pótszabadságok kivételéről, de nyilatkozni szükséges, mert a munkáltató magától nem köteles tudni, hogy kinek hány gyermeke van, és milyen pótszabadság illeti meg.

Ingatlan bérbeadás szabályaiért kattints ide!
Cafeteria szabályaiért ide kattints!

Reprezentáció, üzleti ajándék:   üzleti ajándék

SZJA:

Az adott juttatás 1,19-szeresének 16%-a.

EHO:

Az adott juttatás 1,19-szeresének 27%-a.

Ingó vagyontárgy eladása:

Az adót akkor nem kell megfizetni, ha az értékesítés éves mértéke nem haladja meg a 600.000.-Ft-ot, ez alatt az üzletszerűséget sem kell vizsgálni.