Költségként elszámolhatom?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elszámolható költségként: erre a legjobb ökölszabály: mindaz, ami a vállalkozás működésének érdekében felmerül költség. Tehát ez tevékenységenként változó!

 Példaként a felsorolás, nem a törvény szövege, a napi gyakorlat:

– anyag jellegű költségek

– szolgáltatások költségei

– hatósági díjak

– munkáltatói TB járulékok,  adók (nem a levontak!)

– tagdíjak

– biztosítási díjak

– értékcsökkenési leírás

 Egyéni vállalkozóknál gyakran felmerül, hogy a rezsi költségek (székhely) hogy számolható el. Alapszabály itt is: a tevékenység arányában számolható el. És mi az arány? A legjobb, és leginkább bizonyítható, hogy mekkora hányadát használja az egyéni vállalkozó a ház, lakás alapterületének. Ha pl. van egy 100m2-es ház aminek az egyik kisszobája az irodaként funkcionál, és az kb 10m2, akkor pl. a fűtés, világítás költségeinek 10%-a minden gond nélkül költségként elszámolható.

Ha cég szeretné a székhely rezsijét elszámolni, és az a vállalkozás tulajdonosának nevére szóló számla, azt nem teheti meg ilyen egyszerűen. Hiszen a vállalkozás, cég, csak a cégnévre szóló számlát tudja elszámolni. Ekkor megoldás lehet, hogy akinek a nevére jön a számla, az használati szerződést köt a céggel (olyan, mint az ingatlan bérbeadás, de bérleti díjat nem kér) és ennek alapján minden hónapban a cégnek továbbszámlázza, vagy számviteli bizonylaton átveszi a cégtől az arányos energia költségre a kiszámított összeget. Ez a magánszemélynek, ha nincs adószáma, akkor az összevont bevételének része lesz, ugyanakkor az ehhez tartozó költség ebből levonható (márpedig a költség maga a villanyszámla), így nem fog adózni.

Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a szolgáltatásokról, melyek a 200eFt-ot meghaladják (folyamatos szolgáltatásnál ez éves szinten összeadódik) mindenképpen legyen vállalkozói/megbízási szerződés a partnerek között, és ha olyan a szolgáltatás jellege, akkor a számlához csatolt teljesítés igazolás is fontos.

Ha a bevételünk olyan szolgáltatásból, termék értékesítésből származik, ahol igénybe veszünk más szolgáltatót, akkor érdemes ezt a számlán külön sorban feltüntetni: “A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, mert ebben az esetben ez a költség nem szolgáltatási költség lesz, hanem közvetített szolgáltatás, mely a sima szolgáltatásokkal ellentétben csökkenti az iparűzési adó alapját.

Ha tárgyi eszközt vásárolunk, akkor fontos tudni, hogy a hatályos adótörvény szerint a 100.000.-Ft alatti (nettó beszerzési ár) tárgyi eszközök költségként azonnal elszámolhatóak, míg az ennél magasabb beszerzési áron vásárolt eszközök csak több év alatt (3-5-7 év) jelennek meg költségként a vállalkozásunkban. Pl. ha pl. új számítógépet vásárolunk akciósan nettó 80.000.-Ft-ért, akkor az azonnal a cég költségei közé kerül. Ha viszont ugyanezen termék (számítógép) 300.000.-Ft-ba kerül, akkor 3 év alatt tudjuk csak költségként leírni/elszámolni az értékcsökkenési leírást.

Kivételes eset, ha pl. exportál a cégünk, és a szállítást is mi fizetjük. Ekkor kiszámlázzuk az árut, mely árbevételt jelent vállalkozásunknak. Ennek költség oldala, az eladott áru beszerzési értéke. Ugyanígy költség a fuvar. Ennek a fuvarnak, a magyar határon kívüli része viszont csökkenti az árbevételünket (így az iparűzési adó alapját is!). pl. exportálunk árut Németországba, ekkor a fuvar költség két részből áll: egy belföldi és egy külföldi szakaszból. A belföldi szakasz az anyag jellegű szolgáltatás, a külföldi viszont az árbevételt csökkentő tétel :)

Még rengeteg felmerülő “költség vagy nem költség?” kérdés lehetséges… (írunk még róla :) )

Érdemes tehát odafigyelni a költségeinkre és azok elszámolására. Ebben a cég könyvelője szakszerű útmutatást tud adni! Ha mégis kérdésed merülne fel, akkor kattints ide és segítünk!

 

Március 15 – Helyi adók fizetési határidő

A helyi adókat 2012-es évi I. félévre 2012.03.15-ig kell megfizetni. (Az ünnep és a naptár miatt, ez most tolódik 19-ére).

Mit fizetünk?

1. Helyi iparűzési adó

2. Gépjárműadó (lánykori nevén: súlyadó)

3. Kommunális adó

4. Építményadó

Mennyit fizetünk?

A helyi önkormányzatok küldik ki a határozatot, amiben ez szerepel.

Az iparűzési adóról már 2011. szeptemberében kiküldték, de a lelkesebbek idén is kipostázták.

Az iparűzési adó előleg a 2010. évi év végi bevallás adatai alapján került meghatározásra, a 2012. II. félévi pedig majd a májusban benyújtandó 2011. évi éves bevallás alapján kerül meghatározásra.

Az iparűzési adóra 2x fizetünk egy évben előleget, december 20-ig, amely  vállalkozások az előző évben elérték a 100 millióFt-os árbevételt, azok az éves adó összegére kiegészítik (feltöltik) az adójukat. Akik nem, azok a két előleg, és a tényleges fizetendő adó közöttik különbséggel következő év május 31-ig számolnak el. (ha jelentős az árbevétel csökkenés, és nehéz helyzetben van a vállalkozás, akkor az előlegfizetési határidő előtt kérelemben lehet kérni az előleg összegének csökkentését, de ehhez minimum egy főkönyvi kivonatot – aktuálisat – csatolni kell, amiből tisztán látszik a vállalkozás megváltozott helyzete.)

További segítségért vedd fel a kapcsolatot a könyvelőddel, vagy ha gubanc van ez ügyben, akkor mi is szívesen segítünk.

Kapcsolati elérhetőségünkért kérlek kattints ide!

Elengedett tartozás!

Sikerélmény, és megosztanánk!

1.004.390.-Ft-ot sikerült elengednie a NAV-nak egyik ügyfelünk adófolyószámlájáról (nem elévült!).

Mert nekik is van szívük! :) Nekünk meg szakmai tapasztalatunk :)

Nem mindenkinek javasoljuk, speciális esetben van erre lehetőség, de ha van, mi a végsőkig az ügyfeleink érdekeiért harcolunk.

A Te cégednek segíthetünk? Tegyük rendbe a könyvelést, aludj nyugodtan!

Elérhetőségünkért ide kattints!

 

Frissen alakult vállalkozások sürgős teendői

Ha most alakult a céged, akkor rögtön nyakadba szakad az adminisztráció.

Ezzel a legegyszerűbb, ha rögtön a könyvelőt bízod meg, de ha mégsem, akkor alább olvashatod az áttekintését a cégalapítás után soron következő sürgős feladatoknak:

0. Ügyfélkapu regisztráció: okmányirodában, kormányhivatalokban, NAV ügyfélszolgálatokon (ha könyvelőre bízod, akkor ez sem szükséges!)

1. bejelentkezés a NAV-hoz

a) 12T180-as nyomtatvány: az elektronikus elérhetőséghez szükséges

b) 12T201/101-es nyomtatvány: ugyan a NAV tud róla, hogy megalakultál, de mégis epedve várja, hogy erről bejelentést kapjon Tőled

c) 12T1041-en a tulajdonosok, ügyvezetők, alkalmazottak jogviszonyairól vallunk

d) 12TVAMO: ezen adhatunk állandó meghatalmazást a könyvelőnek, hogy nekünk ne kelljen a NAV-nál személyesen megjelenni

2. Bejelentkezés a helyi önkormányzathoz

a) a helyi iparűzési adóra bejelentkezés

b) az egyéb hatályos helyi adókra bejelentkezés (már ha van)

c) működési engedély ügyintézése (ha szükséges a tevékenység megkezdéséhez)

3) KSH: 1032-es nyomtatvány beküldése 15 napon belül (az alakuló gazdasági társaságoknak kötelező)

4) Szabályzatok elkészítése (kötelező szabályzatok) 90 napon belül

5) Ha van alkalmazott a cégben: üzemorvos, munkahelyi kockázatelemzés, munka és tűzvédelmi oktatás

És ez csupán az adminisztráció, mely az idődet nem kevéssé rabolja.

Ha úgy érzed, ez mégsem a Te személyes feladatod, hanem ezt majd a könyvelő elintézi, akkor jó hírünk van, az 1., 2/a és 3. pontban felsorolt tételek az első havi könyvelési díj részét képezik, ha nekünk adsz megbízást! :)

Elérhetőségünkért kattints ide!

A mi ügyfeleink spóroltak a 2012-es törvényi változások ellenére!

Az elmúlt 3 hétben folyamatosan számoltuk a ügyfeleink  a 2012-es adó és tb törvény változásainak megfelelően a béreket. De nem csak számoltuk. Igyekeztünk kihasználni minden olyan kiskaput, cafeteria megoldást, amivel jobban járhatnak a cégek.

Ezzel cégenként havi 22-68.000.-Ft-ot spóroltunk meg.

Az egy évben 264-816.000.-Ft megtakarítást jelent cégenként. (a cég nagysága, alkalmazottainak száma alapján változott az összeg).

A Te cégednek mennyit spórolnánk?

Tesztelj le minket, dolgozzunk együtt!

Itt tudsz elérni minket, kattints ide!

Megbízol a könyvelődben?

Te megbízol a könyvelődben?

Minden információt megkapsz, ami kérdésed felmerül?

Aggódsz-e egy ellenőrzés miatt?

Múltkor beszélgettem egy vállalkozóval, hogy szerinte milyen a jó, megbízható könyvelő. Mesélte, hogy neki nem kell értenie semmihez, ami adózás, mert majd a könyvelője megoldja. Határozottan úgy éreztem, hogy kíváncsi vagyok, hogy milyen igényei vannak a könyvelőjével szemben még, és ezt a választ kaptam:

“Az én könyvelőm a legjobb: közel van, nagyon olcsó és a férje az Apeh-ban dolgozik.”

Nem tehettem mást, hiszen hívőként beszélt róla, minthogy elhittem: szakmailag nagy tapasztalattal, igényes munkával vívta ki a tiszteletet, rendszeresen frissíti szakmai információit és felkészíti ügyfeleit az előforduló lehetőségekre, amikor új gazdasági döntéseket kell hozniuk.

Vajon ki milyen megfontolásból választotta jelenlegi könyvelőjét?

Én abban hiszek, hogy a legbiztosabb választás, ha valaki már ismeri, és ajánlja a könyvelési szolgáltatást végzőt. Hiszen annak már vannak tapasztalatai az elmúlt időszakból és el tudja dönteni, hogy számára mennyire felel meg, milyen információkkal szolgál, mennyire pontos és felkészült. Az Apeh/VPOP/OEP felé milyen szakmai hozzáértéssel teljesíti a kötelező bevallásokat, beszámolókat, milyen adatokat szolgáltat, és mennyire érthetően ad információt a vállalkozás vezetője felé a cég eredményességéről, a különböző adózási lehetőségekről. Felhívja-e a figyelmet a kihasználható lehetőségekre, felhívja-e a figyelmet az adminisztráció egyszerűbbé tételére. Ez utóbbira jó példa: ha a könyvelő a pénzügyi adminisztrációhoz jó példákat tud nyújtani (pénzügyi folyamatok kezelése, kintlévőség-kezelés stb.), akkor a cég életét könnyíti meg ezzel, míg ha a könyvelési anyag összeállításának nagy részét elvárja a cégtől (csoportosított, sorszámozott, lefűzött számlák, kimutatások amiket a könyvelő egyeztet stb.), akkor plusz feladatokkal terheli a céget.

Nagy segítség, ha a könyvelő aktívan közreműködik a cég szabályzatainak (számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, leltározási szabályzat stb.) összeállításában megkönnyítve ezzel a cég belső folyamatainak szabályozását. Ezzel könnyen elkerülhetők a szabálytalanságok, hiszen a megelőzés a legjobb védekezés a bírságok ellen.

Rendkívül lényeges, hogy ha van a cégben alkalmazott, hogy a munkaügyi nyilvántartások naprakészek legyenek, a Munka Törvénykönyvének szabályai maradéktalanul betartásra kerüljenek a cégnél. Ebben a cégvezetőnek mindenképpen érdemes a cég könyvelőjének tapasztalatára, szakmai tudására számítania.

Nekünk könyvelőknek, könyvelői szolgáltatóknak, adótanácsadóknak rendkívül sokrétű, színes a munkánk, rengeteg tapasztalattal, gyakorlati tudással tudjuk segíteni ügyfeleinket a mindennapok jogszabályi útvesztőiben.

Mindenkinek csak azt javasolhatom: használd ki könyvelőd tudását a saját előnyödre!

Ökrös Erika

 

Miért utálom, ha ellenőriz az Adóhivatal?

Te miért utálod, ha ellenőriz az Adóhivatal?

Mindenki fél attól, amit nem ismer. Ha azt hallod ellenőrzés mire gondolsz? A munkádat ellenőrzik…

Ha a NAV (Adóhivalt) jön, akkor nem a cégvezető munkáját ellenőrzik, hanem azt, hogy a cég valóságos működése jelenik-e meg a könyvelésben és az adminisztrációban. Ebben a cégvezető felelőssége leginkább, hogy a megfelelő könyvelőt vagy könyvelési szolgáltatót válassza ki, aki ebben a feladatban a törvényeket maximálisan betartva, viszont az adófizetést a törvényes keretek között a legalacsonyabbra szorítva végezze el a könyvelést.

Ilyenkor merül fel a kérdés, ha a könyvelést szakemberre bízom, akkor az a szakember ugye vállalja a felelősséget a munkájáért? Egy ellenőrzéskor teljes mellszélességgel kiáll a cégemért, amit vezetek? Elmegy helyettem vagy velem az ellenőrzésre? Képvisel-e engem egy idegen terepen, területen, hiszen a cégvezetőnek nem kell értenie az adótörvényekhez az alapokon túl, azzal viszont tisztában kell lennie, hogy melyek azok a szabályok, melyeket büntetlenül nem léphet át.

Ha mint cégvezető én mindent megtettem, és a mögöttem dolgozó könyvelési-pénzügyi adminisztráció is, akkor nincs miért aggódni.

Szóval: ha félsz egy ellenőrzéstől, összeszorul a gyomrod, ha a NAV-tól hoz levelet a postás, elgondolkodtál-e már azon, hogy vakon bízol-e a könyvelődben? Ha igen, akkor mitől félsz? Ha nem, akkor megkaptál minden információt, amit szerettél volna, ami megnyugtatna?

Gondold végig melyek azok a szabályok, amiket nem ismersz és félsz, hogy nem jól alkalmazod!

Kérdezz rá a könyvelődre, hiszen ő ezeket ismeri és szívesen veszi, ha kérdezel, mert akkor az ő munkáját is könnyíted.

Ha a legfontosabb dolgokkal tisztában leszel, és ezek szerint alakítod a napi gazdasági döntéseidet, akkor már nem is kell annyira félned ha jön az ellenőrzés, igaz?

Ökrös Erika