Helyi adók

A helyi adókból a vállalkozások számára az elsődleges a helyi iparűzési adó.

Ezt nem csak a székhelyen, hanem a vállalkozás összes telephelyén meg kell fizetni.

Maximális mértéke: 2%, de ettől a települések szabadon eltérhetnek lefelé helyi rendelettel. Élnek is vele, főleg a kisebb települések, ahol jól jönnek az ott székhellyel rendelkező vállalkozások. (itt általában székhelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozások dolgoznak).

Fontos: ha valamely vállalkozás székhelye székhelyszolgáltatónál van, azt a bejelentkezéskor a 13T201T nyomtatványon be kell jelenteni a NAV felé.

A helyi adó számítása általánosan       Iparűzési adó

+ Árbevétel

– Anyagköltség

– ELÁBÉ (Eladott Áruk Beszerzési Értéke)

– Közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozói

teljesítések)

=Iparűzési adó alapja

Érdemes figyelni az alapnál mi az ami csökkenti, és mi az ami nem!

Mivel a szolgáltatások értéke nem csökkenti az iparűzési adó alapját, így érdemes végiggondolni, hogy mi az ami viszont igen. Ilyen az exportáló cégeknél a külföldi útszakaszra megfizetett fuvar költség, mely a számviteli törvény alapján a nettó árbevétel összegét csökkenti.

Pl.

Ha pl egy cég Isztambulba szállít termékeket kamionnal, akkor a magyar határtól a török fővárosig tartó útszakaszra vonatkozó fuvarköltség, az csökkentő tétel.

Az alvállalkozói teljesítményekbe sok minden tartozhat, ez tevékenység függő: pl. ha valaki az interneten forgalmaz terméket, és postán (futárral) küldi el, és ezt külön soron a számlájában szerepelteti, akkor ha a számlára ráírja „A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, akkor az szintén csökkenti az iparűzési adó alapját. Érdemes megnézni, és megbeszélni a könyvelővel, hogy ezen tételeket ne az igénybevett szolgáltatások közé könyvelje, hanem közvetített szolgáltatásként, mert úgy kedvezőbb az iparűzési adó elszámolása.

Iparűzési adó megosztása

Az adó alapját meg kell osztani a különböző telephelyek között. Ez történhet személyi költség ráfordítással arányosan vagy eszköz arányosan, vagy a kettő kombinációjaként (pl. a személyi költség arányos azt jelenti, hogy a személyi költségeket megvizsgáljuk az egyes telephelyeken, megnézzük, hogy melyik telephelyre hány %-a jut => pont ezzel a %-kal szorozzuk az iparűzési adót is az adott telephelyen – ugyanígy minden telephelyen kiszámolható).

DE! Van minimum érték is!

A székhelyen viszont kötelező legalább az ügyvezető bérének 10%-ra vonatkozó helyi iparűzési adót megfizetni.

A megosztás után kell az adóalapot felszorozni az adó mértékével: 2%

Iparűzési adó = Iparűzési adó alapja * 0,02

Érdemes végiggondolni alapításkor, hogy hol legyen a székhely vagy a telephely, mert sok olyan település lehet a környezetünkben, ahol kedvezőbb az iparűzési adó mértéke. Van olyan település is, ahol 0%, de jóval gyakoribb a 1,7-1,9%. Nagyobb forgalmú, bevételű cégnél ez jelentős megtakarítást eredményezhet.

Ideiglenes iparűzési adó:    Építőipari vállalkozás

Az építőipari cégek ideiglenes iparűzési adóra kötelezettek, ha 30 napnál tovább tart a tevékenységük az adott településen. Amennyiben ez a 180 napot meghaladja, úgy az állandónak minősül.

A piacozók kikerültek 2011-től az ideiglenes iparűzési adó hatálya alól.

Az adóelőlegeket tárgyév március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni. December 20-ig feltöltési kötelezettsége van annak a cégnek, amely a társasági adóban is feltöltésre kötelezett.

Az éves bevallás határideje: tárgyévet követő év május 31-e.

Gépjárműadó: a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművekre (személy, teher stb) kivetett helyi adó. (lánykori nevén súlyadó).  Gépjármű adó

Tipp: időben történő megfizetése esetén a cégautó adóból levonható!

 

 

Építmény- és telekadó: helyi önkormányzati döntés és határozat alapján fizetendő adó.

Idegenforgalmi adó: helyi önkormányzati döntés és vendégéjszakák alapján fizetendő adó.

DE: ha a cég bármely tagja, alkalmazottja kiküldetéskor a szállodai számláján helyi idegenforgalmi adó is szerepel, az a társasági adóban adóalap növelő tényező, mert a cégünk nem alanya az idegenforgami adónak, hiszen annak a helyi adó törvény szerint csak magányszemély az alanya!

Számviteli árbevétel

A számviteli törvény szerinti árbevétel: az adott termék ellenértéke vagy a szolgáltatás nyújtásának ellenértéke. A nyilvántartásokban külön kell kezelni a belföldi és export árbevételeket.

A számviteli törvény szerint, amennyiben export történik, és szállítással jár, akkor a fuvarköltségből a magyar határtól a megrendelő telephelyéig tartó szakaszra vonatkozó költség csökkenti az árbevételt.

Ezt érdemes használni, és nem egyéb igénybevett szolgáltatásként figyelembe venni, mert az nem, de ez viszont csökkenti az iparűzési adó alapját!

Beszerzési érték

Egy termék beszerzési értéke nem csupán a vételi árból áll, hanem minden olyan egyéb költségből is, mely a raktárba érkezésig felmerül: pl vám, fuvar, biztosítást stb.

Közvetített szolgáltatás

Olyan szolgáltatás, amelyet azért vesz a cégünk igénybe, hogy azt változatlan formában továbbértékesítse a saját vevőnk felé.

Tipikusan ilyen: továbbszámlázott rezsi költség bérbeadás esetén, futár szolgáltatás igénybe vétele, majd ennek a szállítási költségnek a továbbszámlázása a vevőnk felé webáruház üzemeltetése esetén.