Költségként elszámolhatom?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi az, ami elszámolható költségként: erre a legjobb ökölszabály: mindaz, ami a vállalkozás működésének érdekében felmerül költség. Tehát ez tevékenységenként változó!

 Példaként a felsorolás, nem a törvény szövege, a napi gyakorlat:

– anyag jellegű költségek

– szolgáltatások költségei

– hatósági díjak

– munkáltatói TB járulékok,  adók (nem a levontak!)

– tagdíjak

– biztosítási díjak

– értékcsökkenési leírás

 Egyéni vállalkozóknál gyakran felmerül, hogy a rezsi költségek (székhely) hogy számolható el. Alapszabály itt is: a tevékenység arányában számolható el. És mi az arány? A legjobb, és leginkább bizonyítható, hogy mekkora hányadát használja az egyéni vállalkozó a ház, lakás alapterületének. Ha pl. van egy 100m2-es ház aminek az egyik kisszobája az irodaként funkcionál, és az kb 10m2, akkor pl. a fűtés, világítás költségeinek 10%-a minden gond nélkül költségként elszámolható.

Ha cég szeretné a székhely rezsijét elszámolni, és az a vállalkozás tulajdonosának nevére szóló számla, azt nem teheti meg ilyen egyszerűen. Hiszen a vállalkozás, cég, csak a cégnévre szóló számlát tudja elszámolni. Ekkor megoldás lehet, hogy akinek a nevére jön a számla, az használati szerződést köt a céggel (olyan, mint az ingatlan bérbeadás, de bérleti díjat nem kér) és ennek alapján minden hónapban a cégnek továbbszámlázza, vagy számviteli bizonylaton átveszi a cégtől az arányos energia költségre a kiszámított összeget. Ez a magánszemélynek, ha nincs adószáma, akkor az összevont bevételének része lesz, ugyanakkor az ehhez tartozó költség ebből levonható (márpedig a költség maga a villanyszámla), így nem fog adózni.

Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a szolgáltatásokról, melyek a 200eFt-ot meghaladják (folyamatos szolgáltatásnál ez éves szinten összeadódik) mindenképpen legyen vállalkozói/megbízási szerződés a partnerek között, és ha olyan a szolgáltatás jellege, akkor a számlához csatolt teljesítés igazolás is fontos.

Ha a bevételünk olyan szolgáltatásból, termék értékesítésből származik, ahol igénybe veszünk más szolgáltatót, akkor érdemes ezt a számlán külön sorban feltüntetni: “A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.”, mert ebben az esetben ez a költség nem szolgáltatási költség lesz, hanem közvetített szolgáltatás, mely a sima szolgáltatásokkal ellentétben csökkenti az iparűzési adó alapját.

Ha tárgyi eszközt vásárolunk, akkor fontos tudni, hogy a hatályos adótörvény szerint a 100.000.-Ft alatti (nettó beszerzési ár) tárgyi eszközök költségként azonnal elszámolhatóak, míg az ennél magasabb beszerzési áron vásárolt eszközök csak több év alatt (3-5-7 év) jelennek meg költségként a vállalkozásunkban. Pl. ha pl. új számítógépet vásárolunk akciósan nettó 80.000.-Ft-ért, akkor az azonnal a cég költségei közé kerül. Ha viszont ugyanezen termék (számítógép) 300.000.-Ft-ba kerül, akkor 3 év alatt tudjuk csak költségként leírni/elszámolni az értékcsökkenési leírást.

Kivételes eset, ha pl. exportál a cégünk, és a szállítást is mi fizetjük. Ekkor kiszámlázzuk az árut, mely árbevételt jelent vállalkozásunknak. Ennek költség oldala, az eladott áru beszerzési értéke. Ugyanígy költség a fuvar. Ennek a fuvarnak, a magyar határon kívüli része viszont csökkenti az árbevételünket (így az iparűzési adó alapját is!). pl. exportálunk árut Németországba, ekkor a fuvar költség két részből áll: egy belföldi és egy külföldi szakaszból. A belföldi szakasz az anyag jellegű szolgáltatás, a külföldi viszont az árbevételt csökkentő tétel :)

Még rengeteg felmerülő “költség vagy nem költség?” kérdés lehetséges… (írunk még róla :) )

Érdemes tehát odafigyelni a költségeinkre és azok elszámolására. Ebben a cég könyvelője szakszerű útmutatást tud adni! Ha mégis kérdésed merülne fel, akkor kattints ide és segítünk!