Adóbírságok

 KÉSEDELMI PÓTLÉK: Késedelmi pótlék

Késedelmes adófizetés esetén az esedékesség napjától számítják.

Számítási módja: minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK:

 Ha észrevesszük, hogy valamiben tévedtünk, akkor jogunk van korrigálni a tévedést, esetleg pótolni a mulasztást.

Önellenőrzés keretében helyesbíthetjük az adóalapot, az adót és a költségvetési támogatás összegét is. Erre az adómegállapítási jog elévülési idején belül van lehetőség. Nem végezhetünk önellenőrzést már, ha az adóhatóság megkezdte nálunk az ellenőrzést. Ez konkrétan: az önellenőrzési bevallás legutoljára az ellenőrzés megkezdése előtti nap adható be.

Önellenőrzés esetén nem csak a helyesbítés összegét, hanem az önellenőrzési pótlékot is meg kell állapítani.

Mértéke a késedelmi pótlék fele – hogy azért megérje önellenőrizni. 🙂 Összegét a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig terjedő időre kell felszámítani.

Ha a helyesbítés az adózó javára történik, akkor önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem fizetni nem kell

ADÓBÍRSÁG:

Adóhiány esetén kell fizetni. Ha a törvény máshogy nem rendelkezik, mértéke az adóhiány 50%-a, súlyos esetben (pl. az adóhiány a könyvelés meghamisításával jár együtt, vagy szándékosan megsemmisítésre kerültek a bizonylatok) akkor 200% is lehet.  Ez az az összeg, amit megállapít az adóhatóság az ellenőrzéskor. 🙁

MULASZTÁSI BÍRSÁG:   Mulasztási bírság

Többféle jogcímen vethető ki:

  • Ha az adózó a bevallási kötelezettségét késedelmesen teljesítette: ha a késedelem nem haladja meg a 15 napot, akkor 5%, ha nem haladja meg a 30 napot, akkor 20%, ha pedig meghaladja a 30 napot, akkor 30%, de legfeljebb 500 ezer forint, de többször is kivethető.
  • Ha az adózó elmulasztja az adólevonási kötelezettségét, 20 % mulasztási bírságot fizet.
  • Ha vállalkozói igazolvány vagy cégbejegyzés nélkül végez ahhoz kötött tevékenységet az adózó, akkor első alkalommal 500 ezer forintig terjedő, ismételt esetben ennek kétszereséig terjedő mulasztási bírságot fizet.
  • Ha a bejelentési adatszolgáltatási, éves beszámoló, eredménykimutatás stb. benyújtási kötelezettségét késedelmesen teljesíti az adózó, akkor 500 ezer forintig terjedő bírsággal súlytható.
  • Ha az adózó nem állít ki számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát stb., vagy nem a tényleges értékről állítja ki, első alkalommal 100 ezer forintig, ismétlődés esetén az előző bírság kétszereséig bírságolható.

A mulasztási bírságok legkisebb összege általában 10 ezer forint (magányszemélyek esetén 1 000 Ft).

Iratmegőrzési kötelezettség megsérétse 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal súlytható.

Üzletbezárás helyetti mulasztási bírság magánszemély esetén 200eFt, más adózó esetén 500eFt.

Beszámoló közzétételének elmulasztása: 500.000.-Ft bírság, az adószám felfüggesztés helyett. Ha a felszólítás ellenére sem kerül sor a közzétételre, akkor újabb 1 millió Ft lesz a bírság.

A részletes szabályoknak az adózás rendjéről szóló törvényben lehet tételesen utánanézni.